A legnagyobb probléma a hal beszerzése volt. Sokáig azt gondoltam, hogy Brüsszelben bármilyen élelmiszer beszerezhető, hiszen vannak itt franciák, hollandok, németek, arabok, törökök, lengyelek, kínaiak... mindenféle nemzet konyhája. Úgy tűnik azonban, hogy az édesvízi halak vagy nem népszerűek vagy nem jutnak el ide, mert sehol nem találni. Tengeri hallal persze Dunát lehetne rekeszteni, hehe... :) Hosszas kutakodás után végülis azt hiszem a zsidó konyhának kell köszönetet mondanom, mert ők esznek pontyot és az "ABC Vishandel" halasnál beszerezhető (Brussel, Place Sint-Katelijne). Állítólag néha harcsájuk is van. Külön kell kérni, elöl nincs kitéve, élve tárolják, gondolom úgy egyszerűbb nekik - felpucolva rájuk romlana. Olcsónak nem mondanám, élve 11 euro, felpucolva majdnem 15 euro kilója (3-4000 Ft). Élve vettem egy 3 kilós jószágot, nagyon küzdött a vödörben, aztán a zacskóban megnyugodott - átmenetileg. Az újabb roham a metróban jött rá, ahol iszonyú csapkodások közepette a három zacskóból kettőt átszakítva kiszabadult, nem kis riadalmat okozva a tisztelt utazóközönségben. Végül a metrókocsi sarkába vittem, mellé térdeltem és két kézzel a földre szorítottam, így utaztunk a Montgomery állomásig. Egy élmény volt... :)
Nade ugorjunk egy kicsit a történetben, a korhely halászléről akartam beszélni. Tudom, jobb lenne vegyesen keszeg, harcsa, ponty stb... de a fentiek fényében, most maradjunk annyiban, hogy van egy 3 kilós pontyom, jó?
A felpucolás után három felé osztottam a halat:
1, belsőség megy a macskáknak (ikra, tej ha van menthető)
2, fej és farok 2,5 liter forró vízbe ugrik (a farok az én értelmezésemben a hal segglyukáig tart, tehát nagy)
3, a törzsét 1,5 centis patkókra vágtam és besóztam
Naszóval az alaplébe kell 2 fej karikára vágott vöröshagyma (úgyis puhára fő és szét lesz nyomkodva szóval mindegy...), 4-5 babérlevél, só, a hal feje, farka és amikor forrásban van, akkor két evőkanál törtpaprika. Egy édes és egy erős mondjuk... Amikor már leválik a halhús a csontról (kb. 45 perc múlva) akkor lehet passzírozni. Ami nem ment át a szűrőn azt még leturmixoltam és nyomkodtam egy kicsit. Minden így se fog átmenni, de nem is baj az, végülis levest csinálunk, nem főzeléket. :)
Az alaplé átszűrése után dobtam bele két csipet morzsolt tárkonyt, egy fél citromot karikázva és egy fél pohár tejfölt 1 ek mustárral elkeverve. Ez utóbbit érdemes egy kis hallével és mixerrel simára dolgozni, hogy a tejföl ne maradjon darabos. Ugrott mellé 4 halszelet és az egész ment vissza a tűzre még egy fél órára. Közben kis (2 ek) olajon törtpaprikát pirítottam óvatosan és ezt még bekevertem, hogy szép színe legyen. Érdemes sok citrommal tálalni, azt nagyon szereti...
